Amikor a kislányomon fura kis kiütések jelentek meg, akkor
azt hittem, hogy valamilyen ételre lett allergiás. Egy ideig kísérleti
jelleggel megpróbáltam, hogy egyik, vagy másik fajta ételt nem adtam neki, de
minduntalan visszatértek a pöttyök. Akkor mondta a barátnőm, hogy szerinte ez
vagy tisztítószertől, vagy a mosószertől lehet, és hogy azon próbáljak meg változtatni.
Akkor kezdtem el mosódiót használni és a mosó parfümöt, mivel ezek természetes
ruhatisztítók, gondoltam, hogy a ruhák bőrrel érintkezve ettől kezdve nem
irritálják majd a lányom bőrét, valamint elhagytam az ipari tisztítószereket is
és áttértem a hagyományosnak mondható ecetre és szódabikarbónára, ezek egyfelől
költséghatékonyak másrészt nem tudnak irritációt okozni.
Ahogyan ezeket az új tisztító módszereket bevezettem a kislányom bőrirritációja
elmúlt. Bárcsak minden ilyen könnyen elmúlva, nyom nélkül. Ebben reménykedik
minden függő hozzátartozója, legyen az a függés alkohol vagy éppen drog. A
függő ember családjának legalább annyira nehéz, mint annak a függőnek, aki
eldöntötte, hogy leszokik. A szomszédunk éppen tinédzser korú gyereke került
ilyen szorult helyzetbe és vele együtt a szülei és testvérei is. Hiszen egy
függő társaságában létezni nem könnyű, egy drogfüggő fiatal annyira elkeserítő
tud lenni, hogy azt talán felfogni épp ésszel nem lehet.
Amint kiderült, hogy bajban van, a szomszédomék nem vártak a csodára, hogy majd
abbahagyja, vagy majd benő a feje lágya a gyereknek és jobb belátásra tér a
szerhasználatot illetően. Úgy gondolták, hogy ha hagyják, akkor csak még
mélyebbre megy a fertőben és onnan már tényleg nem lesz visszaút, hogy ha még
viszonylag az elején sikerül ennek az egész rémálomnak pontot tenni a végére,
akkor szerencsésnek fogják magukat mondani.
Ahogy a gyerek is belátta, hogy nem éppen a legjobb, leghelyesebb úton halad az életben, a droghasználatot el szeretné hagyni, és amint ez a belátás megszületik nem szabad, hogy sok idő teljen el a kezelés megkezdéséig. Hiszen addig, ha sokat kell várakozni, akár még meg is gondolhatja magát, hogy márpedig ez az egész függés teljesen megfelel számára.
A szülők a kórházban öltött elvonót nem szerették volna, hiszen az annyira művi, még inkább megöli a lelkeket. Ezért egy alternatív módját keresték meg annak, hogy a fiúk állandó felügyelet mellett, szakképzett, hozzáértő kezekben, de mégis egy adott helyen lakva/ élve tudjon a teljes felépülés mezejére lépni. Ennek érdekében az internetet hívták segítségül, ahol rákerestek arra, hogy addiktológus budapest. Sokat vártak ettől a kereséstől, hogy egy nagyon képzett, elhivatott addiktológus budapesti székhelyű szakembert találnak, erre a feladatra. A kereső a legjobb találatot hozta ki számukra, hiszen egy csodálatos központot találtak, remek szakemberekkel, akik önmaguk is átestek ezen a procedúrán, az ott dolgozók mindegyik gyógyult függő. Ezért tudják, jobban ráéreznek egy frissen beköltöző lelki világára. A 28 napos bent tartózkodás alatt, mely egy nagyon modern, jó kialakítású komplexumban történik, csoportos, és egyéni foglalkozásokkal, majd igény szerint kirándulásokkal fűszerezve, hogy a leszokni vágyók minden mozgásigénye ki legyen elégítve. Csoda ez az intézmény, öröm olyat látni és tudni róla, hogy léteznek ilyenek, akik a mindvégig a betegeket érdekeit nézni, hogy minél előbb fel tudjanak gyógyulni és ehhez minden szakmai, orvosi kezelést biztosítanak. A szomszédomék nagy reményekkel vágnak bele a fiúk és az ő előttük álló 28 napba.